Torda-Aranyos vármegye címere

Torda-Aranyos vármegye címere csücskös talpú, reneszánsz, vágott pajzs. A felső mezőben két, sziklás hegy látható, közöttük szakadékkal – a Tordai-hasadék – és a sziklákon elszórt, lebegő aranypénzekkel, két patkóval, emlékeztetve a Tordai-hasadék és a Szent László pénze című mondákra: I. László király csatát vesztett Erdélyben a „kunokkal” (besenyők) szemben, és a király egy Torda várostól nyugatra húzódó hegygerincen menekült katonáival. Az üldözők már majdnem utolérték Lászlót, de ő Istenhez fordult segítségért. „Szabadíts meg, Uram!” – és a következő pillanatban a hegy kettéhasadt az üldözők és az üldözöttek között, s a király megmenekült. Szent László lovának patkónyoma a legenda szerint évszázadokkal később is jól látható volt.

A címerpajzs alsó mezejében egy-egy hullámos pólya látható, az Aranyos- és a Maros-folyókat szimbolizálva. A pajzsot nyitott, rubinnal, zafírral és igazgyönggyel kirakott, kétgyöngyös levélkorona díszíti.

Torda-Aranyos vármegye
Kép: Ani CatalinaPanoramio

Torda-Aranyos vármegye az 1876. évi XXXIII. törvénycikk és az 1877. évi I. törvénycikk alapján jött létre Torda vármegye száz községéből, Aranyos székből, Alsó-Fehér vármegye 15 községéből és Kolozs vármegye két községéből. A vármegye címerét I. Ferenc József adományozta 1882-ben. Címerét Torda vármegye és a székely Aranyos szék címerképei és heroldalakjai felhasználásával alkották meg. A feltehetőleg 11–13. században alapított Torda vármegye címerét 1751-ben Mária Terézia adományozta, Aranyos szék címere is Mária Terézia korabeli.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei