Torontál vármegye címere

Torontál vármegye címere csücskös talpú pajzs. A pajzsot részekre osztja egy pólya, amelyben II. J. M. T. betűk, II. József és Mária Terézia nevének kezdőbetűi láthatók.

  • A pajzs felső mezeje hasított. A jobb oldali vörös mezőben pártázott torony áll, nyitott kapuval, lőrésekkel. A vártornyon zászló leng, közepén egyenes oldalú talpas kereszttel. A bal oldali kék mezőben naparc tündököl.
  • A címerpajzs alsó mezeje ívelt oldalú ékkel harmadolt. A jobb és a bal oldali mező közepén egy-egy heraldikai rózsa lebeg, szirmokkal, levelekkel. Az ékben bőségszaruból gabonakalászok és színes gyümölcsök hullnak ki.

A gabonakalászok, a gyümölcsök és maga a bőségszaru is, amely a bőség, a termékenység szimbóluma, Torontál vármegye földjének gazdagságát, termékenységét jelenti. A címerpajzsot nyitott, igazgyönggyel, rubinnal és zafírral ékesített levélkorona díszíti. A címer díszesebb megjelenésében a pajzstartók: talapzaton jobbról sas, balról oroszlán, kiöltött nyelvvel.

Torontál vármegye
Kép: ddrndarskiPanoramio

Torontál vármegye területét az 1876. évi XXXIII. törvénycikk szabályozta, amennyiben az a Nagykikindai Kerületet alkotó tíz községet a vármegyéhez csatolta. E kiváltságos kerület a 17. századtól létezett, Mária Teréziától 1774-ben, I. Ferenctől 1817-ben kapott kiváltságlevelet. 1870 és 1876 között önálló törvényhatóságként működött (1870. évi XLIII. törvénycikk). Torontál vármegye címeres pecsétjét Mária Terézia adományozta 1779-ben, majd azt 1837-ben V. Ferdinánd újította meg magyar nyelvű körirattal: * TORONTÁL VÁRMEGYE PETSÉTJE 1779. MEG UJITATOT 1837.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei