Trencsén vármegye címere

Trencsén vármegye címere csücskös talpú pajzs, mezejében erdei fenyő áll, amelynek törzsére egy lebegő, csücskös talpú boglárpajzsot helyeztek. A boglárpajzsra balról, pajzstakaróként, mellső két lábával természetes szarvas támaszkodik. A nagypajzs jobb szélén sziklavonulat húzódik. A boglárpajzs mezejében nyitott és ékkövekkel díszített levélkoronán kiterjesztett szárnyú sas áll, begye nyíllal átlőve.

Az alappajzson jobbra fordított, nyakékes, pántos sisak nyugszik, amelynek nyitott, rubinnal, zafírral és igazgyönggyel kirakott levélkoronájából növekvő, természetes szarvas emelkedik ki. A címerpajzsot mindkét oldalról sisaktakaró díszíti.

Trencsén vármegye
Kép: TONY FODORAPanoramio

A Vág felső folyásánál a 11. században alapítottak comitatust, Trencsén székhellyel. Csák Máténak 1321-ben bekövetkezett haláláig a tartományúri hatalmi központja volt. Liptó és Trencsén vármegyék örökös főispánjai 1608-tól 1836-ig a gróf Illésházyak voltak. A vármegye a címerét I. Ferdinándtól kapta, amelyet III. Ferdinánd 1650-ben megerősített, majd V. Ferdinánd 1837-ben kissé módosítva magyar nyelvű körirattal engedélyezett: * TRENTSÉN • VÁRMEGYE • PETSÉTJE.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei