Veszprém vármegye címere

Veszprém vármegye címere többszörösen ívelt, csücskös talpú pajzs, mezejében hármas halmon faragott kövekből rakott háromtornyú vár áll, nyitott kapuval, felhúzott kapurostéllyal. A három torony egy-egy ablakos, hegyes tetejű, csúcsukon kicsi gömbbel. A középső torony csúcsából három, meseszerűen nagy tölgyfalevél látszik, közöttük két makk nő ki. A címerpajzs jobb felső sarkában fogyóhold-arc, azzal szemben a pajzs másik oldalán csillag lebeg. A címerpajzson nyitott, rubinnal, zafírral és igazgyönggyel kirakott levélkorona nyugszik.

Veszprém vármegye
Kép: WindbergbewohnerPanoramio

Veszprém vármegyét mint comitatust a 10–11. század fordulója körül alapították, székhelye a később négy dombra épült Veszprém vára, városa lett. Szent István király 1009-ben alapította meg a Veszprémi Püspökséget és Káptalant, amelynek hatásköre a későbbi Veszprém, Somogy, Zala, Fejér és Pilis vármegyék területén szervezett comitatusokra terjedt ki. A veszprémi püspökök különleges kiváltsággal rendelkeztek: a magyar királynékat ők koronázták meg, és ők voltak a királynék kancellárjai. Veszprém vármegye címeres pecsétjét V. Ferdinánd erősítette meg, és 1836-ban engedélyezte magyar nyelvű köriratát: VESZPRÉM VÁRMEGYE’ PECSÉTJE. 1836.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei