Zágráb vármegye címere

Zágráb vármegye címerét Mária Terézia adományozta 1759-ben. A barokk keretes többszörösen ível csücskös talpú pajzs negyedelt, boglárpajzsa hegyes talpú.

  • Az első mezőben leopárdfő lebeg, fején ötágú hegyes koronával, Dalmácia címeréből.
  • A második 5x5 sakkozású mező Horvátország címeréből való.
  • A harmadik mező talaján nyest fut, fölötte csillag lebeg Szlavónia címeréből.
  • A negyedik mezőt két hullámos, a Szávát és a Kulpát jelképező pólya osztja. A boglárpajzsban a Zágráb nevű forrás, a megye névadója látható, melyhez egy csodával kapcsolatos legenda főződik: Szent László király (1077-1095) 1091-ben legyőzte a kunokat, és ez alkalommal szomjazó seregének, a sziklából vizet fakasztott. A legyőzött kunokat a mai Jászságban telepítette le.

A pajzs tetején ékkövekkel és gyöngyökkel díszített aranykorona nyugszik.

Zágráb vármegye
Kép: Marcel Mlinarić - CROATIAPanoramio

Zágráb vármegye Horvát-Szlavonország nyolcadik megyéje a Magyar Királyság déli részében. A XI. század végén önállósult várispánság, addig Somogy vármegye fennhatósága alá tartozott, és a XIV. század végén lett nemesi vármegye. 1093-ban Szent László (1077-1095) püspökséget alapított területén. IV. Béla (1235-1270) Zágráb városának szabad királyi város címet adományozott, és Szlavónia hercegének székvárosává tette. Területe Zágráb székhellyel 7212 km2 volt. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez tartozott. A II. világháború alatt a független Horvátország, majd 1945-től újra Jugoszlávia része lett. 1991. júl. 25-én, az önálló Horvátország része lett.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei