Zala vármegye címere

Zala vármegye címere csücskös talpú reneszánsz pajzs, mezejét egy pólya felső és alsó mezőre osztja kétharmad–egyharmad arányban. A felső mezőben nyitott, rubinnal és zafírral gazdagon kirakott, háromágú levélkorona lebeg. Később a pajzs színét és fémét (zöld-ezüst, kék-arany) felváltva és keverten is alkalmazták, a pólyába pedig balra repülő, lebegő nyilat helyeztek.

Zala vármegye
Kép: Blau ClemensPanoramio

A 11. században a későbbi Zala vármegye területén az Árpád-házi királyok Magyarország nyugati gyepűinek védelmére is határvédő katonai segédnépek részeit telepítettek le. A 11. században királyaink bencés rendi apátságokat hoztak létre a területen: I. István a Zalavári Apátságot, I. Endre 1055-ben a Tihanyi Apátságot.

A királyi vármegyerendszer felbomlása utáni időből, a 13. század első feléből Zala vármegyében maradt fenn a nemesi vármegye kialakulásának első írásos emléke, a zalai királyi serviensek által 1232-ben kiállított oklevél – amely heraldikai mérföldkő is egyben. A vármegye örökös főispánjai a gróf Althan család tagjai voltak. Zala vármegye 1550-ben, majd 1559-ben vésetett címeres pecsétet SIGILUM COMITATUS ZALA 1559. körirattal. Ekkor a kerek talpú reneszánsz pajzsot egy vízszintes pólya osztotta alsó és felső mezőre egyharmad–kétharmad arányban. A felső mezőben korona, az alsó mezőben ZALA felirat lebegett. A 17. században használt címeres pecséteken a ZALA felirat már nem szerepel, az 1790-ből származó címeres pecsét pajzsmezejében: SIGILLUM COMITATUS DE ZALA. A vármegye 1837-ben magyar körirattal ellátott pecsétet használt: ZALA VÁRMEGYE PECSÉTJE 1837.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei