Zemplén vármegye címere

Zemplén vármegye címere többszörösen ívelt, csücskös talpú pajzs. A pajzs vágott, alsó mezeje hasított.

  • A felső mezőben jobbról és balról egy-egy angyal, egymással szembefordulva két kézzel egy nyitott, rubinnal és zafírral kirakott levélkoronát tart, amelynek középső ágából két szőlőlevél között egy szőlőfürt emelkedik ki, a természetessel ellentétesen szára alul van, csúcsa fölfelé áll. A korona alatt jobbról három makk, balról három gabonakalász nyílik szét legyezőszerűen.
  • A jobb alsó mezőben négy, hullámos pólya a négy folyót – Tisza, Bodrog, Latorca, Laborca – jelképezi.
  • A bal alsó mezőben három, egymás felett elhelyezett úszó hal lebeg.

A pajzsra szegélyezett és díszített, nyakékes, pántos sisakot helyeztek, amelynek nyitott, rubinnal és zafírral ékesített levélkoronájából sisakdísz – a pajzsban leírt szőlőfürt két levéllel – emelkedik ki. A címerpajzsot mindkét oldalról sisaktakaró díszíti.

Zemplén vármegye
Kép: MadymPanoramio

Zemplén vármegye területe történetének folyamán lényegében változatlan maradt. Északon a Keleti-Beszkidek hegylánca, délen a Sajó torkolata – Tokaj–Tisza vonala határolta. A 17. században a vármegye nemes családjai közül a bocskói és kismarjai Bocskai és a felsővadászi Rákóczi család tagjai voltak a kor magyar történelmének meghatározó személyiségei. 1605-ben a magyar rendek Szerencsen választották meg Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. Zemplén vármegye már korábban is használt címerét V. Ferdinánd erősítette meg 1837-ben.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei