Magyarország kiscímere 1849-

Magyarország kiscímere (1849) "Kossuth-címer" álló, csücskös talpú, hasított katonai pajzs, melynek jobb oldali vörös mezejét négy ezüstpólya szeli át, bal oldali vörös mezőben zöld hármas halom, középső ormán nyitott, háromágú arany, leveles koronából ezüst, kettős kereszt növekszik.

Magyarország kis 1849-

1849-ben a Habsburgok trónfosztását követően lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a korona, és – a pajzs formájának megváltozásával – kialakult a "Kossuth-címer". A legtöbb 1848-as honvédzászlón viszont a koronás címert használták. 1848-ban nem Kossuth Lajos tüntette el a koronát, hanem I. Ferenc József. 1849. március 4-én az olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és ennek jelzéséül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az időben Magyarországon eltűnt a korona a címerről azokban az országrészekben, ahol az osztrák abszolutizmus uralkodott. Nem lehet találni olyan iratot, amely bizonyítaná, hogy Kossuth Lajos kézjegyével szentesítve elrendelte volna a korona levételét. Kossuth a detronizálással a Habsburg-ház jelképének az eltüntetését rendelte el, a magyar korona pedig soha nem volt a Habsburg-ház jelképe, hiszen a Szent Korona a magyar alkotmányosság és államiság, a magyar függetlenség jelképe.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei