Magyarország címere

Magyarország címere (1990-) álló, csücskös talpú, hasított katonai pajzs, melynek jobb oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott, bal oldali vörös mezejében zöld hármas halom, középső ormán nyitott, háromágú arany, leveles koronából ezüst, kettős kereszt növekszik. A pajzs felső élén a magyar Szent Korona nyugszik.

Magyarország

Magyarország mai címere évszázadok során alakult ki. A vörössel és ezüsttel vágott pajzs az Árpád-dinasztiához tartozást, míg a halomra helyezett kettős kereszt a királyi hatalmat fejezte ki. Vegyesházi királyaink korában a vágásos pajzsmező a királyi ház címerével kombinálva jelenik meg, s csak I. Ulászló (1440-1444) uralmától kezdve válik általános gyakorlattá, hogy a vágásokat a kettős kereszttel egy pajzsra emelve ábrázolják.

Mivel a Szent Koronát szigorúan őrizték, csak ritkán adódott mód a megtekintésére. Nem véletlen tehát, hogy a pecsét- és éremvésnökök, címerfestők kezdetben nyitott koronát helyeztek címerpajzsunkra. Csak II. Rudolf (1576-1608) idejétől válik szokássá a zárt korona ábrázolása. A címer legfontosabb motívumai a XIII. század végére már kialakultak, földrajzi jellegű értelmezések szerint a jobb oldal ezüstvágásainak a fontosabb folyókat (Duna, Tisza, Dráva, Száva) szimbolizáló magyarázata XVI. század eleji, a hármas halomnak legmagasabb hegyeinkkel (Tátra, Fátra, Mátra) pedig XVIII. századi.

A rendszerváltás után, 1990-ben az első jelentős parlamenti vitát az okozta, hogy a Kossuth-címert vagy a koronával rendelkező korábbi kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétje az volt, hogy a forradalmi-demokratikus vagy az ezeréves államiság hagyományához kapcsolódjon-e inkább az új magyar demokrácia. Végül az országgyűlés jobboldali MDF-vezette többsége az utóbbi mellett döntött 1990. július 3-án az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben.

Az 1990 óta az állami címer és zászló használatáról számos különböző szintű jogszabály intézkedett. Törvény született többek között a zászló és a címer megsértésének szankcionálásáról (1993) és a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek alkalmazásáról (1995); miniszteri, illetve kormányrendelet a Magyar Honvédség új jelképeiről és jelzéseiről (1996), valamint a középületek fellobogózásának kérdéseiről (2000).

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei