Károly Róbert magyar király címere 1310-1342

Károly Róbert (1310-1342) címere az Árpád-ház címerpajzsának hétszer vágott vörös-ezüst mezőjével és az Anjou-liliomokkal. A magyar Anjouk pecsétjéről készült a címer. A király és az ország címere a XIV. században kezd önálló, egymástól független tartalmat kapni. Az Árpád-ház kihalása utáni dinasztiaváltás kihatott a címerre is.

Az Anjou királyok egyesítik az Árpádok vágásos pajzsát saját liliomos címerükkel, pecsétjük hátoldalára pedig az országot szimbolizáló kettős keresztet vésik. Az 1380-as években a vágásos-liliomos címer állami jelképpé válik: rákerül az országalmára.

Károly Róbert magyar király  1310-1342

I. Károly Károly Róbert néven ismert magyar király, 1301-től koronás, de csak az „Anjou párt” részéről elismert uralkodó, érvényesen – harmadszorra megkoronázva – 1310-1342 között uralkodott. Ő volt a magyar Anjou-ház alapítója. Nyugati és északi politikájával igyekezett olyan szövetségi rendszert kialakítani, ami ellensúlyozza a Német-római Császárság nagyhatalmi helyzetét, valamint gazdaságilag is kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot.

A honor rendszer kiépítésével a regálé – királyi jogon szerzett – jövedelmekre alapozva pénzügyi reformokat hajtott végre, amivel jelentősen megnövelte a kincstár bevételeit. Károly Róbert uralkodásának második felében jelentős – a török dúlás miatt csak nyomaiban fennmaradt – gótikus építkezések folytak, mint például a visegrádi királyi palota, a soproni ferences kolostor káptalanterme és a diósgyőri vár átépítése. I. Károly 1342-es halálakor erős országot hagyott fiára, Nagy Lajosra.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei