I. Ulászló magyar király címere 1440-1444

I. Ulászló király címere (1440-1444) négyelt pajzs, amelynek mezejében a magyar pólyák, a második mezőben a lengyel sas, a harmadik mezőben Szent-György lovas alakja, a negyedikben a kettős kereszt látható. A címer reprodukciójához a bécsi állami levéltár eredeti példánya lett alapul véve.

I. Ulászló magyar király  1440-1444

I. Ulászló Jagelló-házból származó magyar király és III. Ulászló néven lengyel király is. Lengyelországban 1434. június 1-től, Magyarországon 1440. július 17-től haláláig uralkodott. Apja II. Ulászló lengyel király, a Jagelló-ház első jelentős uralkodója, anyja II. Ulászló negyedik felesége, Holszański Zsófia volt.

Magyarországon Albert király 1439. október 27-i halála utat nyitott a nemzeti és udvari pártok trónharcaihoz. Két jelentős párt alakult ki. A Habsburg-pártiak azt akarták, hogy Albert még meg sem született fiúutódja – a későbbi V. (Utószülött) László – kerüljön a magyar trónra. A nagyobb erőt képviselő és a pápa által is támogatott németellenes párt úgy vélekedett, hogy a fenyegető török veszély miatt az ország kormányzását nem lehet egy csecsemőre bízni, ezért Ulászló magyar királlyá koronázását szorgalmazták. 1440. január 1-én a budai országgyűlés Ulászlót választotta magyar királlyá. A magyar történelemben ez volt az első alkalom, hogy a köznemességnek döntő szava volt a királyválasztásban. Mindez azonban polgárháború kezdetét jelentette.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei