Albert magyar király címere 1437-1439

Albert király (1437-1439) címere hegyes végű, vörös színű pajzs, középen függőlegesen hasított. A jobb oldali mezőben egy arannyal fegyverzett, nyelvét kiöltő, kettős farkú oroszlán lebeg, aranykoronával a fején. A bal oldali mezőt, négy ezüstszínű pólya szeli át. A címer közepén a nagycímerrel megegyező alakú, vörös színű boglárpajzs helyezkedik el, közepe vízszintesen ezüstpólyával vágott. Albert király címere Csehország, Magyarország és Ausztria egyesített címereivel.

Habsburg Albert mint I. Albert az első Habsburg a magyar trónon. 1437. december 9-én meghalt apósa, Luxemburgi Zsigmond. Felesége, Erzsébet öröklési jogát elismerve a főurak és a főpapok szűk csoportja Albertet Pozsonyban 1437. december 18-án magyar királlyá választotta, választását azonban feltételekhez kötötték, többek közt nem fogadhatta el a német-római császári címet. A magyar koronázás 1438. január 1-én zajlott le Székesfehérvárott, ahol Albertet az esztergomi érsek, Erzsébetet a veszprémi püspök koronázta.

A török fenyegető fellépése miatt 1439-ben hadjárat viselésére határozta el magát, seregével azonban csak Titelig jutott. Itt részben azért, mert a törökök Magyarország helyett Bosznia ellen fordultak, részben mert seregét vérhasjárvány támadta meg, csapatait szélnek eresztve hazaindult. Maga is megbetegedett, és útközben a Komárom vármegyei Neszmélyen meghalt. Testamentuma szerint a bécsi Szent István-templomban kívánt nyugodni, ennek ellenére Székesfehérvárott temették el.