II. János magyar király címere 1540-1570

II. János magyar király (1540-1570) címere a Szapolyaiak címeréből, a Magyar királyi címerelemekből valamint a Dalmát és Lengyel címerekből áll.

A címer álló, negyedelt, csücskös talpú pajzs.

  • A jobb felső mező szintén negyedelt, rajta a jobb felső kék mezőben, zöld hármas halmon jobbra fordult aranyfarkas áll, jobbján ezüst félhold, balján aranynap lebeg. A második vörös mezőben zöld hármas halmon aranykoronából egy ezüstszínű kettős kereszt áll ki. Az alsó jobb oldali mező ezüsttel és vörössel osztott, Árpádsávos. A bal alsó vörös mezőben egy jobbra fordult, ágaskodó, arannyal fegyverzett, ezüstunikornis látható.
  • A bal felső vörös mezőben egy kiterjesztett szárnyú, jobbra néző, arannyal fegyverzett ezüstsas áll, fején aranykorona.
  • A jobb alsó ezüstmezőben egy kék színű kígyó tekereg, fején aranykoronával, szájában vörös színű emberalak felsőteste látható.
  • A bal asó kék mezőben három szembeálló, aranyszínű oroszlánfej lebeg, fején aranykorona.
II. János magyar király  1540-1570

II. János 1540-től 1570-ig II. János néven választott magyar király (rex electus), János Zsigmond néven Erdély első fejedelme. Szapolyai János magyar királynak és I. Zsigmond lengyel király leányának, Jagelló Izabellának a fia. Még születési évében, 1540. szeptemberében, a rákosi országgyűlés

II. János néven Magyarország királyává választotta, hatalma a keleti országrészre terjedt ki. Az ország nyugati részét a Habsburgok birtokolták, de az általuk uralt Nyugati Magyar Királyság gyakran csak a Vág folyó völgyéig terjedt ki. II. János király idejében a Keleti Magyar Királyság még nagyon fontos gazdasági, kulturális és katonai potenciállal rendelkezett. A törököket leszámítva Európában nem volt olyan állam, amelyiknek 50 000 katonája lett volna, mint a Keleti Magyar Királyságnak.

János Zsigmond igen művelt ember volt, nyolc nyelven olvasott és beszélt. Szenvedélyes könyvbarát volt, támogatta Bakfark Bálint erdélyi tartózkodását, és zenekedvelő lévén ő maga is jól játszott lanton, orgonán és fuvolán. Szerette a táncot, a zenét és az éneket. Műveltségén kívül híres volt türelméről és igazságosságáról.

János Zsigmond 1571. március 14-én, a speyeri szerződés ratifikálása után négy nappal hunyt el. Ravatalánál Dávid Ferenc búcsúztatta a dévai várban. Halálával egyben a Szapolyai család is kihalt. Halálával a speyeri egyezmény szelleme alapján I. Miksa új vajdát nevezhetett volna ki a helyére, ehelyett azonban Báthory István önálló fejedelemséget alakított ki az erdélyi vajdaságból.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei