Bonyhádvarasd község címere

Bonyhádvarasd címere összetett, melynek a közepén háromszögű álló boglárpajzs vörös mezejében, ezüst máltai kereszt található. Az öregpajzs szintén háromszögű, álló, arannyal, zölddel, kékkel kétszer vágott.

  • A pajzsfő aranymezejében jobbra lépő, jobb mancsát felemelő, vörössel fegyverzett fekete oroszlán foglal helyet.
  • A pajzsderék zöld mezejében jobb oldalon szembeforduló ezüstruhás, bíborpalástos és -öves, aranykoronás királynő baljában okiratot tart, a bal oldalon ugyancsak ezüstruhás, bíbor szegélyű aranyos palástot és arannyal ékesített bíbor mitrát viselő főpap, aki jobbjában aranyos pásztorbotot tart.
  • A pajzstalp kék mezejében ezüstszínű havas hegyormon vörössel fegyverzett, szembeforduló, kiterjesztett szárnyú arany szirti sas néz jobbra.

A pajzson zöld bélésű vörös, tagolt oromzatú falkorona helyezkedik el fekete kapuval és lőrésekkel. A foszlányok színe jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

Bonyhádvarasd község
Kép: Luc@ThisPanoramio
  • A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik. A boglárpajzs vörös mezőbe foglalt ezüst máltai keresztje emlékeztet arra, hogy a település már első okleveles említését (1193) megelőzően a székesfehérvári keresztes konvent birtoka volt, s maradt is a XVI. század közepéig.
  • Az öregpajzson, a pajzsfő aranymezejében lépő oroszlán hasonló a németországi Baden-Würtenberg tartomány címerében szereplő oroszlánokhoz, jelezve, hogy a lakosság egy része a török kiűzése után e területről származó telepesek leszármazottja.
  • A zöld mező a magyar lakosságra is utalhat, a két figura pedig a johannita rend hazai pártfogóira (akiknek neve az 1193-as adománylevélben is előfordul) Martyrius esztergomi érsekre és Eufrozina királynőre (az említett oklevelet kiadó III. Béla király édesanyjára) utal.
  • A pajzstalp kék mezejének havas hegycsúcsa a Kárpátokra, a kiterjesztett szárnyú aranyos szirti sas pedig a település harmadik etnikai csoportjára, a Bukovinából áttelepített székelyekre hívja fel a figyelmet, jelképezve a címer a község vérzivataros évszázadait, s az ennek során kialakult mai helyzetképet.
  • A falkorona, amelyet elsősorban városi címerekre szoktak helyezni, emlékeztet az egykori magasabb státusra, ugyanis királyi oklevél nevezi 1475-ben mezővárosnak (oppidum) az akkori települést.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei