Cikó község címere

Cikó címere álló, csücskös talpú, stilizált tárcsapajzs, alapszíne kék. A pajzstalpban és a pajzsderék alsó harmadába nyílóan két zöld színű, íves folt. A jobb oldali alacsonyabban van.

  • A bal oldali zöld színű íven - középen - egy aranyszínű szőlőlevél rajza látható úgy, hogy a levélnyél a címer felső bal sarka felé mutat. A pajzsderék bal oldalán ezüstszínnel a település határában lévő templomrom sziluettje látható.
  • A jobb oldali zöld színű ív felső harmadából két aranyszínű búzakalász emelkedik ki - egészen a pajzsfő tetejéig.

A sisaktakaró zöld-arany-kék színű, a címerpajzs és a sisaktakaró felett kis aranykörrel. A címerpajzs alatti szalag aranyszínű, íve homorú, rajta a felirat egyedi, álló, fekete színű betűkkel: CIKÓ.

Cikó község
Kép: HauresPanoramio

Cikó község híressége a falu határában lévő - búcsújáróhelynek számító - régi templomrom, melynek körvonalrajza alapján jól felismerhető a címeren is e szent hely. A megélhetés korábbi és mai összetevőire utalnak a gabonaszálak és a szőlőlevél rajza. A címer egyszerűségéhez igazodik a sisaktakaró. A szalag - melyen a település neve olvasható - a címerhez igazodik íveivel, szerény egyszerűségével.

A címerpajzson a földrajzi elhelyezkedésre utal a pajzs alsó részén a két zöld színű - dombokat jelölő - ív. A kép bal oldalának előterében a könyék XVIII. századi pecsétjére és a környék jellemző növényére, a szőlőre utaló jel, egy szőlőlevél rajza látható. A szőlőlevél színe arany. Ezáltal nemcsak a forma, hanem a szín is utal a szőlőtermesztés fontosságára a község életében. Tudjuk, hogy a rómaiak már kétezer évvel ezelőtt meghonosították a Dunántúlon e növény termesztésének kultúráját. A szőlőlevél rajza mellett - a címerpajzs jobb oldalának alsó részén -, de kissé feljebb (hátrébb) két aranyszínű búzaszál (kalászos növény) stilizált rajza van. A régi és az eljövendő, jellemző mezőgazdasági termelésre is utal. Színe is jelzi a település életében betöltött fontos szerepét.

A bal oldali - dombot jelölő - íven emelkedik ki a község határában lévő, búcsújáró helyként ismert, régi templom romjának sziluettje. Mivel Cikó község neve e búcsújáróhely alapján vált közismertté, ezért került a címerképbe a rá utaló rajz. Az ezüstszín választását a következők indokolták: Bár a kereszténységben nem egységes a színek szimbolikus értelmezése, de azért megfigyelhetők bizonyos szabályok). Így pl. a fehér az isteni fényt, a tökéletességet, a tisztaságot, az ártatlanságot jelképezi. Tekintettel a címertan tudományára, a címereken alkalmazható színszimbolikát vettük alapul ebben az esetben is, és így a fehéret a címerkészítők az ezüsttel jelenítjük meg. Ebben az esetben azért, mert ennek a templomromnak a község életében jelentős a szerepe, illetve jelentős lehet.

A címerpajzs kék alapszíne - azon túl, hogy a már említett formák képi megjelenéséhez is kellett a sötétebb háttér utal a falu földrajzi elhelyezkedésére is. Hiszen ha valaki jár Cikón vagy a falu határában, a zöldellő domboldalak és a kék ég látványával találkozik leginkább. A kék utal az égre, a levegőre, a víz színére, és utal a tisztaságra, az igazságra és a hűségre is.

A zöld - a valóságos zöld domboldalak jelentése mellett - a természet, a tavasz, a feltámadás reményének, az Édennek a színe. Annak az "Édennek", melyet az itt élők saját maguk számára teremtenek meg.

A címer felett (mögött) lévő sisaktakaró úgy formájában, mint színeiben, igazodik a címer képéhez. A címerpajzs felett középen, a sisaktakaróban lévő kis aranyszínű kör az összefogás, összetartó "kapocs" jelképe is. Szimbolizálja a sisaktakaró áttételes jelentését is, mely utal az itt élő emberek másságára (színével, formájával), összképét tekintve (az aranyszínű "kapoccsal") pedig a viszonyára is.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei