Csabaszabadi község címere

Csabaszabadi község címerpajzsa a magyar klasszikus heraldikai címerpajzs hagyományaiból merít. A XIV században elterjedt pajzsformát követi. A pajzsban mesteralak vagy herold alak található. Az alkalmazott mesteralak: az ágas hasítás. A három aranyszalag - ágas mesteralak - két haránt szalagja (ami a szívpajzsban találkozik) a pajzsfőt harántosztásúvá teszi. A harmadik szalag a pajzs középpontjából kiindulva a középső tengelyében a pajzslapot hasítja. Az ily módon felosztott nagypajzs három részre tagolódott, melyben a címerképek kaptak elhelyezést.

  • A három részre tagolt pajzs felső része, amely a pajzsfő közepét, valamint a felső jobb és felső bal sarok haránt irányban szelt részét foglalja magában - kék színű. A pajzs bal, valamint a jobb oldala (amely a pajzs közepénél válik ketté, a középtengelyben haladó aranyszalag által) zöld színű.
  • A címerpajzs középen szívpajzs található. A szívpajzs formája teljesen megegyezik a címerpajzs formájával. Méretaránya a címerpajzshoz viszonyítva: 1:4. A szívpajzs színe vörös. Benne babérkoszorút mancsaiban tartó hiúz stilizált képe.
  • A három részre osztott címerpajzsban címerképek találhatók. A címerképek általában mindazok az ábrázolások (képek) a pajzson, amelyek nem mesteralakok. A felső két mező heroldképe a 16 ágú nap. A nap stilizált megjelenítése 8 hosszú és 8 rövidebb sugárral történik.
Csabaszabadi község
Kép: Éva BártfaiPanoramio

Az ágas hasítást alkotó aranyszínű pólyák Csabaszabadi címerében jelképes értékkel bírnak: a közigazgatási területén találkozott a történelmi Magyarország három megyéjének (Arad, Békés, Csongrád) határa, és ez így volt egészen a magyar közigazgatás átszervezéséig.

A kék szín az újra telepítés alkalmával ideérkezett felvidéki, szlovák ajkú ősökre utal. A kék szín a szlovákság egyik meghatározó színe. Szimbolizálja a kék szín e címer esetében a békét, az itt két és fél évszázada együtt élő magyar és szlovák ajkú nép között mindig is meglévő, egymás iránti békességet és toleranciát is.

A zöld szín szimbolizálja a község területén és e vidéken volt hajdani pusztát. Ma is egyes határrészek elnevezése utal erre a kiterjedt pusztaságra (pl. Gerendási legelő, Legelőgerendás, Nagygerendási puszta). Szimbolizálja továbbá a zöld szín a terület máig meglévő mezőgazdasági jellegét is. A település címerében a szüntelen megújulás szimbóluma utal arra, hogy a területen élőknek a török dúlás utáni elnéptelenedést követően - a XVIII. sz.-i újratelepítése (benépesítéssel) kezdődően - mindig sikerült a talpon maradás, a megújulás, a fejlődés, melynek következménye lett az 1993-ban önállóvá vált település: Csabaszabadi.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei