Dorog város címere

Dorog címere álló, ívelt háromszögtalpú, négyelt barokk pajzs (felső éle stilizált kosfő vonalú).

  • Első, vörös mezejében egyszer csavart ezüst függesztőszíjon ezüst postakürt lebeg.
  • A második és harmadik aranymezőket két-két vörös pólya tagolja.
  • A negyedik, fekete mezőben ezüst fejtőkalapács és bányászcsákány keresztezi egymást.

A címer fölött négyszer hajtott vörös szalagon a "DOROG" felirat olvasható. A szalag mindkét oldalon mélyen vágott, a vágott szálak oldalanként lazán fonatoltak, egyik szálvég a fölirat mellé, a másik a címertalp alá csavarodik.

Dorog város
Kép: HarmadikPanoramio

A vörös mező színe az életet, az élni akarást az újrakezdések bátorságát fejezi ki, a postakürt pedig azt szimbolizálja, hogy ősi nyomvonalakon erre haladt már az Aquincumot Noricummal összekötő fontos római hadiút is, amelyet még a középkorban is használtak, a XVIII. század elején megszervezett postakocsizásnak pedig a Buda-Bécs közötti útszakaszon jelentős állomása lett, melynek fogadójában számos jeles személyiség (Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Wesselényi Ferenc) szállt meg.

A második és a harmadik mező aranya fémjelzi a vidék gazdagságát, jó termőföldjét, szőlőit, erdőit, ásványkincseit. A vörös pólyák az Árpádok címeréből átemelve a magyar régmúltat idézik, ugyanis Dorog királynéi birtok volt, s a vörös - a tűz színe - arra is rávilágít, hogy szakács-szolgáltatásokkal tartoztak az udvarnak. (Első okleveles említése 1181-ből való).

A négy pólya utalhat Dorogot a XVII. század végétől benépesítő etnikumokra: a magyarra, németre, cseh és morvára, valamint a Temesi Bánságból érkezett bányászokra. De céloz arra is, hogy a város az élet nagy területein, a munkában, a kultúrateremtésben és megőrzésben, a tudományban és a sport terén egyaránt komoly eredményeket mutathat fel: zenei életünk számos nagysága innen indult, képző- és iparművészei országszerte ismertté tették a nevét, botanikusait, geológusait, néprajzosait, helytörténészeit, építészeit, bányamérnökeit jegyzi a szakma, sportolói pedig világhírnévnek örvendenek.

A fekete mező emlékezetbe idézi a település történetének szomorú napjait is: azt, hogy a török időkben elpusztult, s másfél évszázadig (1542-1694 között) lakatlanul állt, hogy a nagy világégésekben sok száz polgára vált hősi halottá, ezrek otthontalan földönfutóvá, s a termelés is megkövetelte a maga áldozatait. Egyben kiemeli azt a tényt is, hogy itt született meg a toleranciára, a megbékélésre felhívó "Dorogi Nyilatkozat", melynek emlékművet is állítottak. Jelképezi a fekete szín a vidék szénmezőit is, amelyek kitermelése a XIX. század első felében indult, az első bányaszerződés 1845-ből maradt fenn. A századfordulón éppen a bányászat révén óriási volt a fellendülés, megoldódott a szén vasúton, sőt hajón történő szállítása is. Egész bányászkolónia keletkezett templommal, munkásotthonnal, iskolával és óvodával, kaszinóval és kórházzal, zenekarral és sportkörökkel. Mindezt a fekete mezőbe helyezett bányászszerszámok hangsúlyozzák.

A pajzs barokkos jellege érzékelteti, hogy a település a barokk korban támadt fel, települt újra, temploma is, melyet 1767 és 1775 között emeltek, e stílus jegyeit viseli. A felfelé törő pajzsél azt a rohamos fejlődést mutatja be, amellyel rövid három évszázad alatt puszta településből, városi rangig (1984) emelkedett.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei