Fábiánsebestyén község címere

Fábiánsebestyén címere csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs. Kék mezejében (a pajzsfőt és a pajzsderék felét felölelve) kiterjesztett szárnyú, fegyverzett ezüstgalamb lebeg szembefordulva, csőrében zöld olajágat, karmaiban jobbról kilőtt arany nyílvesszőt tart. A pajzs zöld udvarán szembenézetű ezüsttemplom áll, ajtaja és két toronyablaka fekete, vörös toronysüvegén arany latin kereszt látható. A templomtól jobbra két zöld leveles, balra hajló, hat vörös virágban végződő rózsaszál, balra pedig három, jobbra hajló arany búzakalász lebeg.

A pajzson szembeforduló, vörös bélésű, aranypántos tornasisak helyezkedik el, nyakában aranymedalion, rajta pedig leveleiben rubinnal ékes, levelei között kék gyöngyökkel díszített ötágú leveles korona van. A sisakdísz: két, tollával kifelé forduló, egymást keresztező aranykulcs, amelyek fülében jobbról balra arany nyílvessző repül. A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

Fábiánsebestyén község
Kép: szazaPanoramio

Fábiánsebestyén címere beszélő címer (tessera loquens).

  • A fehér galamb Szent Fábián pápára utal (+ 250), akit égi jelre (egy galamb szállt reá a pápaválasztó konklávén) választottak egyházi méltóságára.
  • A zöld olajág a békés, nyugodt életre is utal (mint Noé galambjánál).
  • Az arany nyílvessző Szent Sebestyént idézi, akit agyonnyilazással kívántak kivégezni (+ 288).

Hogy valóban ez a kettős patrocinium volt a község névadási indítéka, arra egy 1400-ból való adat a bizonyság (Zenthfabiansebestyenzallasa descensus).A kettős patrocinium eredete: Szent Fábiánt a Szent Sebestyén tiszteletére szentelt bazilikában temették el egykoron. A nyíl egyébként jelzi azt is, hogy a 14-15. században kun királyi népek lakták a falut, akik a hadban lovasíjászi szolgálatot láttak el. A település temploma még a XV. században is fennállt, valószínűleg csak a török időkben pusztult el, romjainak egy része ma is látható. Ezért jelenik meg a pajzson egy jellegében XV. századi kis templom.

Az újjátelepítés után virágzó mezőgazdaság jellemezte a falut, erre, továbbá arra is utal a rózsacsokor, hogy mai templomuk (felszentelve 1932-ben) Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szenteltetett. Ugyancsak a földművelésre utalnak az aranyló búzakalászok. A sisak a hősi halottakra emlékeztet, a korona pedig azt jelzi, hogy önálló településről van szó, amelynek lakói vállalják az ősi hagyományok ápolását (ezt a két nyíllal átlőtt kulcs mint a hajdani névadókra való utalás megerősíti).

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei