Ferencszállás község címere

Ferencszállás címere álló, csúcsaiban csapott, csücskös talpú, a pajzsfőben vörössel és kékkel vágott reneszánsz pajzs.

  • A felső vörös mezőben három, álló, zöld dohánylevelet jobbra repülő ezüstnyíl üt át.
  • Az alsó kék mező ezüsttel habosított zöld vizén, jobbra haladó, fekete bárka előtt a vízből arany zabszál növekszik, felette sugárzó arany (latin) kereszt lebeg. A bárka felett három (nyolcsugarú) aranycsillag ragyog.

A pajzs felső élén rubinokkal, smaragdokkal és zafírokkal ékesített, nyitott, ötágú (3 levél között két gyöngy), arany leveles korona helyezkedik el. A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

Ferencszállás község
Kép: MyFacePanoramio

A három dohánylevél, melyet nyíl üt át, szimbolizálja, hogy a települést dohánykertészek alapították, akik azonos kötelezettséggel érkeztek Szegedről, Makóról, Deszkről.

A három aranycsillag - melyek az alapító Gerliczy család címerének boglárpajzsán kék mezőben előkelő szerepet nyerve rájuk is emlékeztetnek - a marosi "aranyhomokot" jelképezi. Ebből sok család megélt a századfordulón, Ferencszállásnál szedték az uszályokba, és Szegeden adták el.

A fekete hajó is erre az időszakra utal. A betelepülők származási helyük és hagyományviláguk alapján hithű katolikusok voltak, ezt az aranyló kereszt mutatja. A községhez tartozik Kukutyin puszta, amely országos ismertségre tett szert a XIX. század végén, amikor a Maros áradásai miatt csónakból kellett a zabot aratni. ("Kukutyinban zabot hegyezni" azaz menteni azt, ami menthető.) Ezért jelenik meg a zab. 1873-ban nyerte el Ferencszállás az önállóságát, amelyet a korona jelenít meg.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei