Füzesabony város címere

Füzesabony címere kerekített oldalú, vágott háromszögű pajzs.

  • A felső (kék) mezejében 16 sugarú, lebegő, kerek, aranyszínű nap.
  • Az alsó (zöld) mezőben legyezőszerűen szétterülő hét darab aranyszínű fűzfavessző áll.
Füzesabony város
Kép: tehenesPanoramio

Füzesabony legrégebbi, első ismert pecsétje 1744-ből származik. A város címere az 1744-es és az 1901-es pecsét felhasználásával készült. A címert Kovács Vilmos budapesti grafikusművész készítette a Városi Tanács felkérésére, mely 1989. március 1-jétől, a várossá avatás napjától a település hivatalos címere.

A címerben szereplő alakzatok, valamint a címer kék-zöld színei a természeti tényezők fontosságára utalnak. A település gazdasági életét évszázadokon keresztül a mezőgazdaság dominanciája jellemezte. Az Alföld északi részének természeti szélsőségektől mentes régiója optimális körülményeket biztosított a földből élő őseink számára. A Laskó- és az Eger-patak ártéri területén jellegzetes növény volt a fűz, mely a település minősítő formájú névadója is lett. Több magyar település neve előtt vagy után ott szerepel a füzes megkülönböztető elő - ill. utójelző: Füzesgyarmat, Füzesér, Rábafüzes, Füzér stb.

A kék ég a mosolygó nappal, valamint a föld termékenységét, növényi gazdagságát szimbolizáló zöld szín együttesen jelentik a kedvező természeti adottságokat, a naturális elemek idilli összhangját, elválaszthatatlanságát, melyet a rügyező hét fűzfavessző tesz teljesen egyedivé.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei