Geszteréd község címere

Geszteréd címere álló, halfarkú tárcsapajzs a pajzstalpban zölddel és kékkel vágva. A pajzsfő bal oldalán hatágú aranycsillag lebeg, a cölöp helyén ugyancsak lebegve arany gabonakalász, s tőle jobbra és balra elhajló további egy-egy kalász látható. A kék mezőben ezüsthal úszik jobbra.

A pajzson vörös bélésű, aranyrostélyú ezüst tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon aranymedállal. A sisakon smaragdokkal és gyöngyökkel ékesített ötágú (három levél között két gyöngy), nyitott arany leveles korona van, amelyből honfoglalás kori aranypalmetta-dísz növekszik. A foszlányok: jobbról zöld és ezüst, balról kék és arany.

Geszteréd község

A kék mező a határ egykori vizenyős jellegére utal, ma az Ér-patak főfolyása halad itt a Csűrű-réti víztározóba. A hajdani halban való gazdagságot szimbolizálja az ezüsthal. A hal Krisztus jelképe is, utal a település katolikus és református lakosainak hitbuzgalmára, arra, hogy Geszteréd már 1332-ben egyházas település volt, papja, Pál tizedet fizetett a pápai adószedőknek.

A zöld a homokos vidék egy-egy zöldellő akácosára, nyárfaerdejére és a mezőgazdasági termelésre mutat. Az arany gabonakalászok jelzik, hogy a település lakosai elsősorban a földből éltek, gabonatermeléssel foglalkoztak, az aranyló termés szorgalmuk, munkájuk gyümölcse. Az aranyos ragyogású hatágú csillag felhívja a figyelmet az egykor itt élők kemény küzdelmére (1514-ben Máté pap a keresztesei egy részét innen toborozta; 1848/49-ben 18 honvéd lépett a szabadságért küzdő seregbe; a holokausztnak 12 helyi zsidó család is áldozatul esett).

A sisak is a település hőseit és áldozatait állítja a figyelem középpontjába: az I. világháborúnak 39 hősi halottja indult innen a harcmezőre, a II. világháború idején pedig maga a község is két hétig (1944. okt. 20-nov. 3.) hadszíntér volt, az elesett katonák száma bizonytalan, de csupán polgári áldozatból kb. 60 vált a harcok áldozatává.

A korona az önkormányzatiság megjelenítője. Geszteréd a XIV. században már templomos település volt. A koronából növekvő arany palmetta bizonysága annak, hogy már a honfoglaló magyarok is megültek a vidéken. A Geszteréd-Nyíri tanya lelőhelyen 1828-ban előkerült fejedelmi sír leletegyüttesében volt az a szablya, melynek aranymarkolatán szerepelt ez a díszítés.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei