Gyenesdiás nagyközség címere

Gyenesdiás címere álló, kerek talpú pajzs. A vörös pajzsfőt sátorosan osztja a kék pajzsmező, melyben (felső vágásában háromszor ívelt) zöld alsó pólya helyezkedik el. Mindkét vörös mezőben egy-egy arany rózsás kereszt lebeg. A kék pajzsmezőben pedig, a pólya felett, két hatágú ezüstcsillag között aranyló, leveles szőlőfürt lebeg. A pajzstalp közepében, benyúlva a pólya felső ívéig, háromágú, aranyszigony növekszik. A pajzsot jobbról aranyló termésű tölgyfalomb, balról aranyvirágú viruló mandulaág övezi.

Gyenesdiás nagyközség
Kép: Mata HaryPanoramio
  • Az élet vörös színében a két arany rózsás kereszt az egykori - a római kortól adatolható - és a mai eleven hitéletre mutat.
  • A két kereszt egyben jelképezi az egykor két települést ( és templomait), Gyenest és Diást, melyek 1840-ben történt egyesítésével jött létre Gyenesdiás.
  • A zöld, felső vágásában háromszor ívelt pólya utal e jellegzetes Balaton-felvidéki terület domborzati viszonyaira, az egyes halmok felidézik Gyenesdiás település-elődeit (Falud, Gyenes és Diás falvakat), de közvetve - a magyar címer egy elemének, a hármas halomnak beemelésével - kifejezi a lakosság identitástudatát, nemzeti érzületét is.
  • Az aranyló szőlőfürt megjeleníti a neves - kétezer évre visszanyúló szőlőkultúrát, idézi a hajdani hegyközségi életet csakúgy, mint a borászat mai eredményeit.
  • A csillagok, a magyar néphit szerint, felhívják a figyelmet a neves ősökre ("akiknek csillaga van"). Gondolhatunk akár a 660 körül itt elhantolt avar vezérre, akár az egykori birtokos Gersei Pető család tagjaira, akik vagy fél századig a vármegye (akkor Zala) főispánjai voltak, akár a Festetics grófokra, akik közül három is (Kristóf, György, László) jelentős szerepet játszott a falvak életében vagy a község kiváló szülötteire.
  • Az aranyos szigony Neptunusz tengeristent és vele a klasszikus hagyományokat idézi fel, szimbolizálja az itt nagy múltra és eleven hagyományokra tekintő halászatot és az aranyló nyári verőfényben az "isteni" vízi életet, strandolást, vitorlázást, pihentető kikapcsolódást a "magyar tenger" kékjében.
  • A tölgyfalomb a természeti táj őshonos növényének részlete, amely emlékeztet a település lakóinak évezredes helytállására, hősi halottaira és áldozataira.
  • A virágzó mandulaág jelzi az itt honos mandulafát, egyben - Janus Pannonius kedvelt költői témája - pedig az élet teljességét, a szorgalom gyümölcseként dús termést ígérő munkálkodást jelképezi.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei