Győr megyeszékhely, megyei jogú város címere

Győr címere ívelt oldalú, alul fogazott, hasított, szimmetrikus tárcsapajzs.

  • Jobb oldali kék mezejében a város patrónusának, Szent István első vértanúnak félig balra fordult, lebegő alakja látható miseingben és vörös damaszkolt dalmatikában. A vértanú jobb kezében a megkövezésre utaló kődarab, bal kezében a győzelmet jelképező pálmalevelek, feje körül arany dicsfénykoszorú, mögötte pajzsderékon egy aranykereszttel megrakott aranypólya.
  • A vágott bal oldal felső kék mezejében ezüst városkapu látható faragott kövekből, kék hátterű, csapórácsos, nyitott kapuzattal, egy-egy lőréssel, hegyesen fogazott fanyársakkal, nyolcszögletű, két lőréses, laposan ormozott kőtoronnyal. Az alsó rész vörös mezejében a Duna-, Rába-, Rábca-folyókat jelképező háromhullámos ezüstpólya található.

A tárcsapajzs felső élén a szabad királyi várost jelképező, vörös bélésű, drágakövekkel megrakott, ötágú, nyílt leveles korona látható. A címerpajzs teljesen megegyezik az egyszerű formával, de kiegészül egy dúsan mintázott barokk kerettel, melyen a szabad királyi várost jelképező korona látható, ami összefogja a címertartó pálmaleveleket.

Győr megyeszékhely, megyei jogú város
Kép: Péter BusaPanoramio

Győr 1743-ban kapta Mária Teréziától a szabad királyi városi jogot, és ezzel együtt egy új címert is, ami máig él.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei