Mik a digitális szolgáltatókat, digitális szolgáltatásokat érintő legfontosabb szabályváltozások 2024-től?
Korábbi posztjainkban (itt és itt) rögzítettük, hogy kik minősülnek digitális szolgáltatóknak, mik a digitális szolgáltatások és milyen szabályok vonatkoznak ezekre.
Az Európai Unió digitális szolgáltatások rendeletének legkiterjedtebb részei 2024. február 17-én lépnek hatályba. A jelenlegi hazai törvényi szabályozást ezek a szabályok meg fogják változtatni (ki fogják egészíteni zömmel).
Miben állnak ezek a változások?
Egyfelől új (vagy másfajta) szemléletet hoznak magukkal, ami egy elméleti megközelítés, de érdemes foglalkozni vele. A gyakorlati változásokkal meg annál inkább.
Miben más tehát a DSA rendelet szemlélete a jelenlegi szabályokhoz képest?
A felelősségi szabályok lényegében maradnak (a hazai szabályozáshoz képest nem változnak), ennek ellenére mégis alapvető, mindennapi változásokat hoz magával a DSA rendelet jövő év február végétől. A változás az átláthatóság és a biztonság szabályozásában érhető leginkább tetten (azon szolgáltatók vonatkozásában, akik nem óriásplatformokat vagy nagy piactereket működtetnek).
Az átalakult szemlélet lényege, legfontosabb eleme az tehát, hogy mindent áthat az átláthatóság és a biztonság kifejezett biztosításának kötelezettsége a rendelet személyi hatálya alá eső szolgáltatók részéről. Pl. olyan kapcsolattartási pontot kell létesíteni, amelyik nem lehet robot (és a kapcsolattartási pontokat el kell különíteni a hatósági és a felhasználói oldalon). Pl. a jogellenes tartalmakkal kapcsolatos más tagállami megkereséseknek eleget kell tenniük (ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy egy hazai webhoszting vagy felhőszolgáltatónak képesnek kell lennie erőforrást, időt allokálni az ilyen kérdések kezelésére, tehát végső soron – akár – jelentősen is megváltozhat ezeknek a cégeknek a mindennapi élete).
Gondoljunk csak bele, adott egy magyar közepes méretű webhoszting vagy felhőszolgáltató, akihez beérkezik egy portugál kérés, ami arra irányul, hogy válaszoljanak meg egy adott tartalommal kapcsolatban egészen konkrét kérdéseket, és ebben a körben a szolgáltatónak azzal kell elkezdenie a vizsgálódását, hogy tüzetesen leellenőrzi, hogy az adott joghatóságnak van-e joga(!) a kért információhoz.
Érdemes még szólni a szerződési feltételekben bekövetkezendő változásokról. A DSA rendelet alapján a közvetítő szolgáltatóknak a szerződési feltételeikben kötelező tájékoztatást nyújtaniuk a szolgáltatás igénybe vevői által megadott információkra vonatkozóan a szolgáltatásaik használatával kapcsolatban általuk megszabott korlátozásokról. Ez jelenti a tartalommoderálási szabályokat, – beleértve az algoritmikus döntéshozatalt és az emberi felülvizsgálatot –, valamint a belső panaszkezelést is.
Ez lényegében szintén az átláthatóságot erősítő olyan szabályozás, ami egységesíti a valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó szabályokat. Magyarul meg kell tudniuk mondani a szolgáltatást igénybe vevő részére még a szolgáltatás igénybe vétele előtt, hogy mi alapján korlátozhatják a szolgáltatásnyújtásukat.
Nagyon érdekes a DSA rendelet indokolása, mely szerint pl. „ha a tárhelyszolgáltató azon az alapon, hogy a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információk jogellenes tartalomnak minősülnek vagy nem egyeztethetők össze a szerződési feltételeivel úgy dönt, hogy eltávolítja a szolgáltatás igénybe vevője által megadott információkat vagy megszünteti az azokhoz való hozzáférést, vagy korlátozza a láthatóságukat vagy a monetizálásukat – például valamely bejelentést követően vagy saját kezdeményezésére, többek között kizárólag automatizált módon –, a szolgáltatónak egyértelműen és jól érthetően tájékoztatnia kell a szolgáltatás igénybe vevőjét a döntéséről, a döntés okáról, a döntés vitatása céljából elérhető jogorvoslati lehetőségekről, tekintettel arra, hogy az ilyen döntések milyen negatív következményekkel járhatnak a szolgáltatás igénybe vevője számára, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogának gyakorlását.” Ebből is látható, hogy milyen napi szintű (adott esetben) új feladatokkal szembesül valamennyi közvetítő szolgáltató.
A következő bejegyzésekben foglalkozunk azzal, hogy mit jelent majd ez a szemléletváltozás a gyakorlatban, folytatása következik.
